A mediátor nem hoz a vitában  döntést. Nem célja és nem feladata sem az ügy érdemében állást foglalni,  sem “igazságot” szolgáltatni. Igyekszik semleges maradni, mert a felek vitájának nem bírája, ezért vitájuk megegyezéssel történő feloldásának az elősegítése a célja és feladata.  Jelenléte és munkája csak arra szorítkozik, hogy irányítsa, mederben tartsa az eljárást és segítse a feleket érveik megfelelő argumentációjában és annak kommunikálásában, illetőleg foglalja össze a felek számára az elérhető megoldásokat, azok előnyeivel és hátrányaival együtt.

A közvetítési eljárás tehát valójában egy olyan békéltető eljárás, ahol a felek az eljárás szereplői, a mediátornak pedig “csupán csak” az a dolga, hogy fenntartsa és irányítsa a felek közötti kommunikációt, ezáltal hozzásegítve őket az optimumot tartalmazó megállapodás megkötéséhez.

Tehát a mediátor

• megteremti és fenntartja a kölcsönös bizalom légkörét
• csökkenti az ellenérdekű felek közötti feszültségeket és bizalmatlanságot
• segíti a feleket a vita során valódi érdekeik feltárásában
• folyamatosan és bizalmasan közvetít a felek között
• igény esetén megfogalmazza az egyezséget tartalmazó megállapodást