- A felek egymás között eldöntik, hogy jogi vitájukat nem perben, hanem egyezség útján kívánják megoldani.

- A felek azt is eldöntik, hogy az egyezségük létrehozásához közvetítőt vesznek igénybe, majd ezt követően a jogi közvetítő (mediátor) személyét is kiválasztják.

- Felek közösen és személyesen kapcsolatba lépnek a kiválasztott jogi közvetítővel, aki ismerteti velük az eljárás rendjét.

- A felek kölcsönösen kinyilvánítják, hogy a mediálás szabályaival egyetértenek és ennek megfelelően megállapodást kötnek egymással és a jogi közvetítővel a jogi közvetítői eljárásra vonatkozóan.

- A mediátor meghallgatja mindkét fél értékelését a jogvita lényegéről, az ügyre vonatkozó lényeges iratokat áttanulmányozza, szükség esetén további információkat szerez be.

- Amennyiben az ügy bonyolultsága ezt szükségessé teszi, a mediátor felajánlja, hogy egyik vagy mindkét fél részére elÅ‘zetes írásbeli tanulmányt készít a mediálás várható eredményérÅ‘l összevetve a perben – szerinte – elérhetÅ‘ eredménnyel.

- Előre egyezetett időpontban a felek a jogi közvetítő irányításával tárgyalást tartanak. A tárgyalás helyszíne minden esetben a mediátor irodája.

- Az első tárgyaláson a mediátor tájékoztatja az ügyfeleket (ha vannak és jelen vannak, a jogi képviselőiket) a mediálás során követendő szabályokról.

- Ezt követÅ‘en mindkét fél a másik fél és a mediátor jelenlétében kifejti véleményét az ügyrÅ‘l. A felek elÅ‘adása – természetesen – kiterjed az ügy jogi megítélésére is, de fontos, hogy az ügy egyéb aspektusai is szóba kerüljenek.

- A mediátor a tárgyalást úgy vezeti, hogy a felek felismerjék az együttmőködésük előnyeit, a jövőbeni kapcsolatuk fontosságát, továbbá azt a tényt, hogy a megegyezés is ezt a célt szolgálja.

- Az eredményes megállapodás érdekében jogi közvetítő a felekkel külön-külön is folytathat tárgyalást; amit ismét együttes tárgyalás követ.

- A mediátor feladata az, hogy hozzásegítse a feleket ahhoz, hogy maguk szűkítsék a lehetséges megegyezés érdekében a tényállást a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldás irányába.

- A kölcsönös kompromisszum kirajzolódásakor a jogi közvetítő további tisztázó kérdéseket intéz a felekhez annak érdekében, hogy a kompromisszum semmilyen körülmények között ne tévedésen vagy téves feltevésen alapuljon, hanem a felek valódi akaratát fejezze ki és valóságos érdekeik mentén jöjjön létre.

- Amikor a felek úgy vélik, hogy továbbiakban többet engedni már nem tudnak, és ezzel együtt már egyezség köthető, a felek megszövegezik és aláírják az egyezségi megállapodást.

- A felek együttesen dönthetnek úgy is, hogy a megállapodás megszövegezésére a jogi közvetítőt kérik fel, ebben az esetben a megállapodást a mediátor készíti el és le is szignálja.

- Amennyiben a felek álláspontja semmilyen erőfeszítés ellenére sem közelít egy olyan kompromisszumhoz, ami megállapodás megkötését lehetővé tenné, úgy a jogi közvetítői eljárás egyezségkötés nélkül zárul le. Ebben az esetben erről a tényről a jogi közvetítő emlékeztetőt készít, melyet a felek aláírnak.